Érdekes dolog a lélek.Milyen súlyokat cipel és milyen banális dolgok veszik le a vállról.Soha ki nem mondott gondolatok szavakká vállnak.Tárgyak.Tárgyak hiánya.
Kapok levegőt!Évek óta nem éreztem,hogy levettek rólam súlyt.Utoljára is Miatta.Most is.Levegőőő!
Amikot nem kaptam semmit a szülinapomra.És egy 2 milliós motorral érkezett frissen.Azt mondta,nem volt pénze ajándékra.Két nap múlva ott feküdtem a tolóágyon sírva ébredtem.Elvették a lányomat.Mert ő élni akart,mert nem volt pénze egy gyerekre.A motorra volt.Zsebből.Akkor kaptam levegőt végre,amikor megtudtam,eladta a vasat.Valami felszabadult.Jólesett!Szimbólum volt amit a pszichém hozzámkötött.
Ma újra lélegzem!Miatta.Az ő kárára.De nem sajnálom.Csak végre megnyugodhatok.Ő egyedül van.Nem mással.És ez jó.Jobb.
Gonosz vagyok.Ördög,démoni és megcsúfolása önmagamnak,aki megígértem,hogy felülemelkedek a mindennapi ostoba női intrikákon.
Ez nem jóleső pletyka számomra,és nem kielégítő kárörvendés.Egy újabb szimbólum,ami a húsomba égett;és ami most lekerült.Hege maradt.És emlékeztet,De már nem fáj!
Még mindig szeretem.Mindig szerettem.És félő,ez így marad.De így most jó.Nekem jó. Én a démon.Önző démon.Emberi dög.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése